Aki azt mondta, hogy az F.m. sztori egy tipikus fellángolás, annak üzenem,hogy igaza volt. Gyakorlatilag nem is nagyon kommunikálunk már. Persze mint tudjuk, máskor is kijelentettem már, hogy "F.m. The end". Izével továbbra sem veszem fel a kontaktot. Még a végén szépen lassan tényleg elszakadok a múlt árnyalakjaitól. A csapongó személyiségemet ismerve viszont ez nagyon elhamarkodott kijelentés lenne tőlem. De minden fejben dől el. Ha el akarok szakadni, el fogok szakadni, ha nem akarok, nem fogok. El akarok. Teljesen ki akarom üríteni a szívemet, és új érzésekkel megtölteni. Szabaddá akarom tenni a gondolataimban elfoglalt helyüket, és új gondolatokat ültetni.
Tudom,hogy sokan kétkedve fogadnak minden spirituális dolgot. A már említett auralátónál két barátnőm is járt. Az egyik, aki ajánlotta, úgy vallja, hogy sokat köszönhet neki. A másik először ugyanúgy vélekedett mint én. Mintha semmit sem mondott volna. És mit ad Isten, mégis. Az ott hallottak hatására nyitott egy új terület felé, és ennek hatására találkozott valakivel, aki mágnesként funkcionál. Éppen most,pedig már egy évvel ezelőtt is találkoztak. De most éppen ez az új terület a közös kapcsolódási pontjuk, és egy sorsfordító dolgot készülnek együtt átélni.
Ahogy hétvégén is beszélgettünk erről, én továbbra is azt mondtam, hogy számomra nem volt igazán hasznos az a látogatás. A barátnőm azt mondta, azért csak gondoljak vissza rá. Az ott felvázoltak szerint, férfi nincs,karrier van. És mire is vágytam mindig is? Karrierre. Mert tisztában vagyok a képességeimmel, és azzal, hogy kellő szorgalommal sokkal többre lennék képes. Ha minden területre annyi energiát fordítanék, amennyi szükséges, pontosan annyi időm maradna a szétmarcangoló gondolataimra, az izé és f.m. semmitmondó történetekre amennyi kell, hogy maradjon: semennyi. Itt lenne az ideje, hogy végre csináljak egy kurva táblázatot? Mindenképpen. A saját magam által előírt és betartott szabályok önfegyelemre tanítanának. Ha betartom őket, a tudásban mérhető nyereségen kívül még a büszkeség is az enyém lenne: meg tudom csinálni. És mellette szert tehetnék egy olyan nyelvtudásra, ami elősegíti a következő szintugrást az elképzelt és vágyott karrierutamban, újra némi izomzattal büszkélkedne a testem, elolvasnám végre a könyveket a listámról,a tervben lévő mellékjövedelem-forrás előnyeiről nem is beszélve.
Most már csak egy kérdés maradt: hogyan is kezdjem el?