A nagy Ő-höz rögös út vezet...

Kedves Naplóm! Azt hiszem megint teljesen összezavarodtam, belegabalyodtam saját magamba,a szálaimba,a történeteimbe,a szerepeimbe,az arcaimba. A múlt heti őrület a héten már egy kicsit csendesedett,a holnapi/mai nappal pedig véget is ér,bár még mindig nem nagyon tudom mikor milyen…

Némaság vett körül mostanában. Ennek pedig az utolsó munkanapok és a karácsonyi bevásárlás az oka. Amikor napok maradnak ki blogolás terén, akkor utólag már úgysem tudom visszaadni azokat az érzéseket és gondolatokat. Pedig lenne mit. És ilyenkor már csak néhány mondatban…

Azt hiszem a férfiak pont azért kedvelnek, amiért a nők nem. Vagy fordítva, a nők pont azért nem kedvelnek, amiért a férfiak igen. Nyilván ez szinte örök érvényű, nem különleges dolog velem kapcsolatban. Azt hiszem ez a hetem pont erről szólt. A főnökömmel való…

Igazából nem kellett volna meglepődnöm azon,hogy délelőtt felhívott a tulajdonos, és arra kért, ha van majd nyugodt 15 percem hívjam fel, opcionálisan munka után. Nyilván tudtam miről,kiről szeretne velem beszélni, Tegnap már felhívta egy "közvetítő ember" a lányt, hogy menjen…

De, még mindig lehet überelni :) Ma is bent járt a tulajdonos, és hozott nekünk ajándékot. Egy-egy Gerbeaud díszdobozos macaron válogatást. És akkor leült dumálni,érdeklődött hogy vagyunk. A bulit nem emlegette. Viszont szeretne minket elkalauzolni a gasztronómiai fellegvárába,…

Mikor azt hittem a munkahelyi történeteimet már nem lehet tovább bonyolítani, akkor bizony nagyot tévedtem. A tulajdonos csak ritkán jár be. Ma leült hozzánk az irodába. Kérdezgetett hogy vagyunk, meséljünk. Majd megemlítette, hogy elmehetnénk (a titkárnő és én) velük…